Tudta, hogy a csipkebogyó C-vitamin-tartalma hússzorosa a narancsénak? Ez az apró piros gyümölcs valóságos egészségkapszula, tele antioxidánsokkal, amelyek erősítik az immunrendszert, és segítenek megvédeni a szervezetét az őszi-téli betegségekkel szemben. De mire is jó még a csipke?
Mire jó a csipkebogyó?
A csipkebogyó nemcsak C-vitamint tartalmaz bőségesen, hanem A-, B1-, B2-, P- és K-vitamint is, amelyek együttesen hozzájárulnak a látás és a bőr egészségéhez. Az antioxidánsok segítenek lassítani az öregedési folyamatokat, védik a sejteket, és csökkentik a gyulladásokat.
Rendszeres fogyasztása javítja a bőr állapotát, enyhíti az ízületi panaszokat, és különösen ajánlott sportolóknak is. A benne található vitaminok elősegítik az izmok regenerálódását, így edzés után, amikor igazán jól esne a pihenés, egy csipkebogyó tea remek támogatást nyújt az izmoknak és ízületeknek.
Egy csipkében 500 vagy akár 3000 mg C-vitamin is lehet, így még a fagy után is magas a C-vitamin tartalma, vagyis egy igazi vitamin bombáról van szó.
- 500 vagy akár 3000 mg C-vitamint tartalmaz
- a csipkét régen a veszettség ellen is használták
- a csipke bokros növény, nyáron apróvirágai vannak, ezért csipkerózsának is nevezik
Mikor és hogyan gyűjtsük a csipkebogyót?
A csipkebogyót az első fagyok előtt érdemes begyűjteni, október és november a legjobb időszak erre.
Fontos, hogy a bogyókat ne reggel szedjük, amikor még harmatosak, hanem később, amikor szárazak, így könnyebb lesz szárítani.
Milyen csipkebogyót gyűjtsünk? Szép mélyvörös színűnek kell lenniük. A bogyók legyenek kemények. A túl puha és csipkét márne szedjük le.
Kesztyű és metszőolló használata ajánlott, mert a csipkebokor tövisei könnyen sérüléseket okozhatnak.
Szárítás és felhasználás
A csipke szárításakor ugyanúgy kell eljárnunk mint a gyógynövények esetében. A csipkét sütőpapíron egyenletesen szétterítve szárítsuk majd fegyjük le sütőpapírral és tegyjük ki a napra.
Száríthatjuk sütőben vagy gyümölcs szárítóban, így a szárítás gyorsabb lesz. A csipke szárítás mesterei úgy szokták mondani, hogy a csipkét legjobb a napon szárítani.
A szárítás előtt ne felejtsük el eltávolítani a szárat, ha pedig a bogyót kettévágjuk akkor a magokat is.
A szárított csipke legfeljebb egy évig tárolható, utána ugyanis elveszti a benne lévő vitaminokat.
Mit készíthetünk a csipkéből?
A szárított csipkebogyóból készült tea természetes immunerősítő és gyulladáscsökkentő, különösen ajánlott megfázás idején, vagy ha csak energiát szeretne nyerni a hétköznapokhoz. A csipkebogyó lekvárként vagy szirupként is remek, hiszen édeskés-savanykás íze különleges ízt ad az ételeknek.
Forrás: Pixabay
A csipkéből készült lekvár is nagyon finom. Nézzük az elkészítés menetét!
Mossunk meg egy kiló csipkét, távolítsuk el a szárát és a tetején lévő fekete részt. Ezután kb egy óráig főzzük vízben, amíg meg nem puhul. Az így elkészített csipkét turmixolhatjuk majd hozzáadunk kb 250 g zselécukrot. Utána addig főzzük amíg be nem sűrűsödik.
Érdekesség:
A csipkebogyó szinte minden részében rejlik valami különleges, hiszen nemcsak a bogyója, hanem a levelei és a gyökerei is hasznosíthatók. A levelekből nyert kivonat jótékony hatással van a vérkeringésre, míg a gyökérből készült tea enyhítheti a stressz tüneteit és segíthet a pihenésben.
A vitaminokban gazdag csipkebogyó valóban egy vitaminbomba, ezért megéri elmenni egy kellemes őszi sétára és begyűjteni az ősz vörösben pompázó apró kincseit.